2005. augusztus 16.: Index:: Kéznyiszálás és horror a Szigeten

Fűrésszel nyiszálják le módszeresen egy kártyapartiban a vesztes tinilány bal kezét. Ennél a jelenetnél érkeztem a Szabadiskola sátorba, ahol a két létező magyar horrorrendező, a dunaújvárosi Bernáth Zsolt és a békésszentandrási Lóránt Demeter mutatta be éppen filmjeit a fekete pólós közönségnek. Nagyon értenek a daraboláshoz, és a képek sem rosszak, gondoltam. Éppen a Royal Flush ment.

"Vagy negyven év kiesett a magyar horrorfilmből. Az első és máig szinte egyetlen magyar horror a Vukán György-szintifutamokra épült, 1977-es Defekt, aminek Márkus László a főszereplője" - hangzott el a vetítés után a filmhu szervezte beszélgetésen, ahol jelen volt még a Sokk magazin egy munkatársa és Janisch Attila filmrendező is (kevés rendezőink egyike, aki thrillereket csinál). "Hehe, Márkus láncfűrésszel" - röhögött egy barátom, amikor melléültem, miközben Janisch még sorolta: "A Defekt működött: véres horror, nulla filozófia".

A két fiatal rendező már majdnem annyira elszontyolodott a beszélgetésen, mint Sinkovits Imre Vámos Miklós Lehetetlen című műsorában, amikor halála előtt egy-két évvel arról beszélt, hogy egész életművében nem hozták össze egy vászonra öccsével Sinkó Lászlóval. "Ha a nevezési díjakat megspóroljuk a nagyjátékfilmes pályázatokon, amiket több év alatt leadtunk, már egy normális költségvetésű film készülhetett volna belőle" - panaszolták. Lóránt és Bernáth amúgy még csak 23 illetve 32 évesek, bár öt illetve tíz éve filmeznek. Hivatalos eredményük szinte csak annyi, hogy rekorderek a Magyar Mozgókép Közalapítvány által elutasított pályázatok számában, öt, illetve nyolc elutasítással.

Janisch vígasztalta őket. Megoldásként egyik főiskolai tanítványával példálózott, aki "horroros" kisfilmet csinált, vagyis a független filmesek hagyományai esetleg a Színművészeti falai közé is beszivároghatnak, és így majd egyszer egy magyar horror nagyjátékfilm is készül. "Nézzük meg!"- mondta.

De kit érdekel ez és kit érdekel a filmtámogatás utópisztikus jövőképe? Térjünk vissza inkább a két, évek óta alkotó rendezőhöz, akik fáradhatatlanul készítik "véres és kevésbé véres, olykor lélektani elemekkel, olykor vígjátékkal kevert" munkáikat.

Bernáth csoportja a Cruel World Team 1994-től áll elő sci-fi, horror és fantasy forgatókönyvekkel, filmekkel. Bernáth legnagyobb büszkesége a 2000-es Sohasevolt Glória című játékfilmje. "Ezt díjazták a független szemlén, és a közönség mellett a kritika is jól fogadta, még a legkonzervatívabb filmes lapoké is" - mondta a beszélgetés után az Indexnek, amikor leültünk egy padra hármasban.

"Azért főleg külföldön díjazzák az ilyen filmeket" - tette hozzá balomról Lóránt Demeter, akinek első komolyabb költségvetésű filmje, a Lag a New York-i rövidfilmfesztiválon a legjobb vágás díját kapta. A vetített Royal Flush egyébként Lóránt ötödik mozija, az operatőre Bernáth. Most a két rendező együtt forgatja a Bardo című kísérleti kisthrillert, ami szeptemberre már el is készül. Lóránt erről annyit árult el, hogy "a története nem megfogható, és dialógusok sincsenek benne".

A beszélgetés után mindannyian rohantunk az éjjeli Nick Cave-re, de a koncert után még volt egy tesztkérdésem: milyen horrort készítenének a Szigeten. Szigorúan tíz perc gondolkodási időt kaptak, íme:

A Sziget a vége felé tart, és a szigetelők tíz százaléka reggelre megsüketül, kezdte a sort Bernáth. Tele van ezzel a sajtó, de nem tudják kideríteni az okát. Annyi derül csak ki az orvosi vizsgálatok alatt, hogy hallanak ugyan, de más érzékelési tartományban, az emberi beszédet nem. Ugyanaznap lép fel a nagyszínpadon egy sátáni együttes, a Treshold, amiről ijesztő legendák jelennek meg a koncert előtt. Amikor elkezdődik a koncert, a hallgatók többsége nem hall semmit, nevetgél, elmegy más helyszínekre, de a süket kiválasztottak maradnak, mert ők értik a számokat. Még annyit árulok el, hogy egy sötét szövetség küld különleges üzenetet nekik, és itt kezdődik a cselekmény, a film címe: Treshold, vagyis Küszöb.

Az enyém egy klausztrofób történet, mondta Lóránt. Amikor bejössz a Szigetre, minden jónak és szépnek látszik, de egy nagyszínpad koncert elég ahhoz, hogy ez a kép megváltozzon. Ennyi idő és élmény kell ahhoz, hogy beszippantson a központi agy. A szigetelők agya ugyanis egy közös massza, amit egy gonosz agy irányít, ami a Sziget idejére rabszolgává változtatja az áldozatokat, akik zombiként mászkálnak. A film címe a Gyilkos brand. Az első tünet lehet mutáns bőrelváltozás vagy kilógó gerinc, vagy akár csak görcsös vigyorgás, ütemesen rugozó láb, fellökődő kezek a koncert közben, de mindenképpen kényszeres fogyasztással, vásárlással jár az átváltozás, és persze a kijárattól való félelemmel. Mindez a fesztivál végéig nem is múlik el, de valójában örökre megmarad az áldozatokban, és nem köti távolsági korlát az agy hatalmát. Ha egyszer elkapta az áldozatot, bármikor, akár a következő Sziget startjánál újra beindulhat a vonzása.