|
2005 augusztus 17.: Filmhu: Magyar horror?

Eső, sár, hideg,
hosszú árnyékok - ideális körülmények és fényviszonyok egy szigetes
horrormozi forgatásához. A filmhu szervezésében egy
hazánkban ritka zsáner-gyöngyszem, a magyar horror művelőivel és
szakértőivel folyt beszélgetés a Szigeten. Este nyolckor indult
útjára a Horror a magyar ugaron a Szabadiskola sátorban.
Bernáth Zsolttal, Janisch Attilával, Lóránt Demeterrel, és Wostry
Ferenccel a filmhu munkatársa, Kubiszyn Viktor beszélgetett.
 "Mellettem
ül a magyar horror egészében" - adta meg a felütést Wostry
Ferenc, a Sokk magazin főszerkesztője. A szakértő szerint egyetlen
professzionális magyar horrorfilm létezik: ez a hetvenes években
készült Defekt, Márkus László főszereplésével. A film
gyakorlatilag a Psycho másolatának mondható.
Minél szélesebb a
keresztmetszet, annál szűkebb az átjáró
Janisch Attila
elmesélte, hogy ő olyan korban nőtt fel, amikor még nem volt
horrorfilm Magyaroszágon. A főiskolán negyedéves volt, amikor a
Psycho-t látta. Óriási hatással volt rá. Azonnal thrillert akart
csinálni, nem horrort. Most hardcore művészfilmesnek számít.
Szerinte sokkal elegánsabb az a típusú horrormozi, ahol a szörnyet
"felépítik", mint ahol literszámra folyik a vér. Problémának tartja,
hogy minél szélesebb a keresztmetszet, annál szűkebb az átjáró, ahol
eljut a nézőkhöz.
Bernáth Zsolt, a Cruel
World Team feje alkotói csapatáról elmondta, hogy ők voltak az
elsők, akik horrorfilmeket készítettek Magyarországon. Tíz éve
kezdték el, mint gyűjtők, és a team minden tagja mást szeretett
volna csinálni, így lett Bernáth a rendező. A közös cél hogy saját
eszközökkel amatőr horrort készítsenek, megvalósult. Első filmjük a
Hasfalmetszők című opusz volt, amelyet vetítettek fesztiválokon
is, és a közönség szerette. "Ergo van igény a magyar horrorra."
Lóránt Demeter, az
Irfilmmedia vezetője professzionális filmeket próbál készíteni saját
költségen 2000 óta. DV-re forgatja kisfilmjeit, így például a
Royal Flush című művet is, amelyet igen jól fogadtak a
fesztiválokon.
Arra a kérdésre, hogy
mit is tartunk horrorfilmnek, Janisch Attila úgy válaszolt, hogy
alapvető különbség van a véres és nem véres, lélektani horrorok
között. A Shining egy jó példa az utóbbira. Wostry Ferenc úgy
vélte, hogy a lefojtott horror az igazi, például a '63-ban készült
Hunting. Bernáth szerint a véres, naturális horror
tinédzserműfaj.
A műfaj itthoni
meghonosításával kapcsolatban Wostry úgy gondolja, hogy nincs műfaji
film, és erre kéne koncentrálni. Janisch filmjeiben az összes
horrorelemet használja, de mégsem horror, amit csinál - tette hozzá
Bernáth Zsolt. A Hosszú alkony rendezője erre azt felelte,
hogy ő nem a véres oldalát gondolta végig a műfajnak.
Wostry Ferenc szerint
létezik szerzői horrorfilm. A Hollywood teremtette slash és gore
alkategóriákkal szemben nálunk nem perifériális az ész-horror.
A beszélgetés közben
horrorfilm-képsorok peregtek a háttérben elhelyezett kivetítőn.
Először az Operaház fantomjában láthattuk Bubik Istvánt
vendégszerepelni, majd a Cruel World Team Hasfalmetszői
késeltek. Aztán Lóránt Demeter Royal Flush-ének csonkolós
részleteit nézhették az érdeklődők, amit a meglepően profi,
gyönyörűen komponált és megfelelően hideglelős rövidfilm, az
Urine követett. Végül Janisch Attila tanítványának, Nagy
Viktornak kisfilmjét vetítette a filmhu.
Ami a magyar horror
fényes, avagy sötét jövőjét illeti, a Cruel World Team és az
Irfilmmedia sokat dolgoztak együtt a közelmúltban, videoklipek sorát
rendezte Lóránt Demeter, operatőre Bernáth Zsolt volt. Jelenleg
közös filmet készítenek, Bardo címmel, amelynek főszerepeiben
őket láthatjuk. Wostry Ferenc a magyar horror jövőjét sötétebben
látta: szerinte amíg nincsenek olyan producerek, akik felvállalják
ezt a műfajt, addig nem születhetnek igényes zsánerdarabok sem. A
Sokk magazin alapítója hozzátette, hogy ha máshogy nem, kívülről,
független produkciókkal mindenképpen érdemes kísérletezni – ő is
tervez, ír és gyárt a közeljövőben horrort. Ezt kiegészítve Bernáth
Zsolt és Lóránt Demeter zárta a beszélgetést: „Lesz magyar horror.
Mi fogjuk megcsinálni.”
|
|