|
2002 szeptember 1.:
Dunaújváros Online: Forgatási naplopójegyzetek
Mint már beszámoltunk róla, újra teljes gőzzel üzemel a CWT-gépezet, készül az
Einstein Mega Shotgun című vígjátéki opusz. A DO a forgatás helyszínén járt,
kavart, s zavart.
Shotgun itallal kínálja a tudósítót Megérkezésem tiszteletére az áram is visszatér
szombaton délelőtt a Bocskai utcai - a felújítás kellős közepén álló - lakásba,
kezdhetünk, int Bernáth Zsolt rendező, jöhet a kádas jelenet. A víznyomás az elégtelenhez
közelít, így amíg telik a kád s sasszárnyon repül az idő, jut alkalom a megbeszélendők
megbeszélésére: a kilenc forgatási nap hatodik etapjánál tartunk, mondja buta kérdésemre
Bernáth. Ezt, persze, illene tudnom: pár napja, amikor - műhelytitok, de egye kutya,
kiadom - levajaztuk, hogy személyes jelenlétemmel növelem a spotlámpák fényét az
Einstein Mega Shotgun forgatásán, már túljutott a csapat az ötödik napon, azóta ez
az első, öt meg egy az hat, szóval egy kicsit bennég a kérdés, de sebaj.
A hangulat oldott, már-már barátságosnak mondható, amin az sem változtat, hogy tudván
tudom: a médiajelenlét árt a forgatásnak, lévén nem elég, hogy a tudósító ott
van és bekérdez, de a helyszűke okán többnyire (mindig) rossz helyen van ott. Beszélget
a színészekkel, fenntartja Boda kapitányt, de még rosszabb, amikor a most éppen nem játszó
Csanálosi Gábor (ő lesz a Hippi nevű hippi) és Fiáth Mariann (ő meg Barbie, a filmbéli
lakástulajdonos lánya) társaságában cseverész. Továbbá: rálép a mikrofonzsinórra,
elállja az utat, minősített esetben belelóg a körsvenkbe. Összességében, ugyebár,
nem csinál semmit. A tudósító ugyan maga magáról hajlamos azt hinni, hogy ilyenkor
(is) dolgoz, de a filmkészítők nézőpontjából ő bizony naplopó, az orosz irodalom
felesleges emberről szóló toposzának megtestesítője, külön köszönet a jelenlévő
CWT-tagoknak és kapcsolt elemeknek, hogy szombaton egyszer sem mondta, éreztette ezt
senki - bár többen megkönnyebbülni látszottak, amikor azt mondtam, viszlát. (Persze
hallottunk már olyanról, hogy a meghívott tudósító belekotyogott a kameraállásba,
beszúrt két mondatot a forgatóba, három másikat kivett, fontos stilisztikai megjegyzései
is voltak, továbbá megitta a kellékként használt vodkát, de ezek nem mi voltunk, bárki
állítsa is az ellenkezőjét.)
De vissza, vissza: ott tartunk, hogy a nagyfőnök (Boda kapitány alakítja az alkalomra
kinövesztett orgánummal és frissen stuccolt fejékkel) begórja az ajtót, a fürdőkádban
megtalálja Shotgunt, a keze alá tartozó gátlástalan csákeszt (aki most persze tökrészeg,
törkölyt iszik vodkával), és szelíden rávenné arra, hogy a gyakorlatias profi vigye
már ki unokaöccsét, Einsteint terepre. Értsd: mártsa bele a kis butus fejét a bűn
fertőjébe. Shotgun a rábeszélés hatására kötélnek áll.
Ez elmondva nem túl bonyolult, belátom, de hogy mindent - mikrofont és mikrofonistát,
kamerát és operatőrt, fényeket, ja, és színészt hogy lehet bezsúfolni másfél négyzetméterre,
azt eddig nem gondoltam volna, de most láttam, és tessék elhinni, megoldható. A figura
hullarészegségét is kettőre hozza Hirth Gábor - Shotgun -, már csak a ház lakóit kéne
megtanítani repülni (a második próbálkozást egy lépcsőházi dobogás töri
darabokra), és minden rendben is lenne. Harmadikra OK, még az is megvan, ahogy feltápászkodik,
kilép a kádból, ruhájából előbb ömlik, majd csordogál, végül csak csepeg a víz.
Szentkúti Tamás operatőr és Bernáth Zsolt rendező elégedett, mehetünk tovább. A
stáb a következő jelenet - szobabelső - helyszínén értekezik, dokumentátor is
szorgalmasan kattint, még egy kis szünet, lehet folytatni a rendező vallatását:
- Egy fontos autós jelenet lesz holnap, aztán még egy hétvégét tervezek szeptember második
felében, és vége a felvételeknek: ennyit tudtunk jószerével nullából. Az utómunkálatoké
az október és a november, meg ekkor készülnek el reményeink szerint azok a vizuális
effektek is, amit vállalkozó kedvű grafikusok csinálnak - szintén köszire. Ha minden
a tervek szerint alakul - és eddig minden a tervek szerint alakul -, tudjuk tartani a
decemberi bemutatóra szóló ígéretünket.
A stáb visszaül, átbeszélik kicsit a forgatókönyvet, áll a technika is átfele, még
megesketnek, hogy a képeknél tartózkodom a vicces aláírások megjelentetésétől,
aztán azt mondom, viszlát, és felsóhajthatnak.
-nyulasi
|
|